A vívók szinte minden világversenyre éremesélyeként utaznak ki. Talán Szilágyi Áron sikerei is hozzájárulhatnak, hogy gyerekek a vívással kezdjenek el foglalkozni. Ez azonban nem olcsó mulatság a szülőknek.

Manapság egyre többen panaszkodnak, hogy a gyerekek nem akarnak sportolni, inkább a televízió, számítógép, play station „szentháromság” előtt töltik az idejüket. Azonban vannak gyerekek, akik azért nem sportolnak, mert szüleik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a tagdíjat, a versenyzőruhát, a versenyekre történő utaztatást finanszírozzák. 
Ha egy gyerek nem akar csapatban sportolni, labda ügyetlen, vagy nem szereti a vizet, esetleg nem akarja, hogy minden edzésen megverjék és sokat látta a Zorrót, elmehet vívni. Ezt már az óvodában is gyakorolhatja, igaz akkor csak bottal szurkálja meg a csoporttársát. 

Az egyik legsikeresebb olimpiai sportág szülői – anyagi – támogatása azonban nem olcsó mulatság. (Nem bontjuk külön a víváson belüli szakágakat – kard, tőr, párbajtőr -, általánosságban számolunk.)

Az első évben ugyan még nem kell komolyabb felszerelés, saját ruhában, melegítőben edzhet a gyermek és csak ugrálókötélre kell befektetni. De ha kitartó és megszereti a sportágat, nem árt elkezdeni már a legelején spórolni.
Kezdjük alulról az öltöztetést. A gömbölyített sarkú speciális vívócipők igen széles skálán mozognak, hiszen 12 000 forinttól akár 35 000-ig mennek, és a térdig érő vívó zoknik is 2000 Ft körül kaphatóak. A mellső végtagra kötelező a kesztyű, ezek mérettől és anyagtól függően öt és tízezer forint között mozognak.

A ruhák közül a gyerekek számára megfelelő 350 N-es gyakorló plasztron (felsőrész) és nadrág, amely alkalmas edzésre és hazai versenyekre is, összesen 20 000 forint körüli összegbe kerül. A legdrágább dolgot, a sisakot hagytuk a végére. Ezek alaphangon 18-20 000 forintnál kezdődnek. A fegyverekre már ki sem térünk, hiszen ha elkezd vívni a gyerek, először még úgysem kap a kezébe versenyeken is használatos kardot vagy párbajtört.
Emellett természetesen számos kiegészítőt is vehetünk a gyereknek – hónaljvédő, sarokvédő stb. – és akkor már csak a tagdíj maradt hátra, ami a Vasasnál (Szilágyi Áron klubjánál) például havi 9000 forint, és ezért heti három edzésen vehet részt a gyerek.
Egy idő után vívóeszközt is kap a kezébe a gyerek, ezért, külön kell említeni a pengéket, melyeknek cseréje 10 ezer forint körül mozog. Kezdőknél ez ritkán törik, de egy gyakorlott, esetleg kissé vehemens versenyzőnél akár havi 4-5 törés is előfordulhat. 

Szilágyi Áron a számára is rosszul sikerült párizsi vívó-világbajnokság után sem tudott sokat pihenni. A még mindig csak 20 esztendős kardozó egy rövid időt töltött Svédországban, majd beletemetkezett az elmúlt időben a felkészülés miatt kissé háttérbe szorított egyetemi tanulmányaiba.

A skandináviai túrát nagyon élvezte, bár roppant hideg volt. A svéd forralt bor és a nemzeti ételek – elsősorban a halak és tengeri finomságok – feledtették vele a súlyos mínuszokat.

A tanulást azonban ott sem hagyta abba, hiszen Szilágyi amellett, hogy minden idők legfiatalabb vívó világbajnoka – 2007-ben 17 évesen lett csapatban első – az ELTE hallgatója. Ugyanakkor a pihenés alatt sokat töprengett a világbajnokságon és az ott elkövetett hibákon.

„Furcsán hangzik, de utólag muszáj okosnak lenni. A technikával nem volt gond, mindegyik ellenfelem ellen meg tudtam csinálni, amit akartam, inkább a taktikai résszel akadtak gondok. A németekre nem készültem fel külön és végül egyesben és csapatban is ők vertek meg” – összegzett a világranglistán a legelőkelőbb helyen álló magyar vívó. 

 Szilágyit egyéniben Limbach búcsúztatta, míg csapatban a legjobb 16 között verték a németek 45-25-re a sokak által éremesélyesnek tartott magyar együttest. Szilágyi az eredmények ellenére sem olyan borúlátó, tisztában van vele, miben kell neki személy szerint fejlődnie, és tudja, csapatban is veszélyben az olimpiai kvalifikáció.

„Annyira azért nem vészes a helyzet, hiszen Peking előtt ugyanígy álltunk és végül a második helyen kvalifikáltuk magunkat az olimpiára. Nehéz lesz, de meg kell oldani ezt a problémát is” – mondta Szilágyi.

Ugyanakkor nem akar belefolyni a napok óta tartó vitába, hogy ki legyen a kardozók új szövetségi kapitány a lemondott Nébald György helyett. Jelenleg még a pályázókat sem ismeri, de úgy véli legalább olyan fontos, hogy ki lesz a kapitány mellett a keretedző, aki a felkészülés során a legtöbb edzést vezényli.

A jövő év első fontosabb versenye a februári plovdivi Grand Prix viadal, de azt még megelőzi a december végi országos bajnokság, ahol egyéniben és csapatban is egyértelműen az első hely a célja.

A vívás az egyik legsikeresebb magyar sportág. Hosszú időn keresztül az olimpiák előtti esélylatolgatás úgy kezdődött: a kardvívás az két aranyérem. Ennek ellenére legutóbb 1992-ben szereztünk aranyat Szabó Bence révén. De mi is az a kardvívás? És miért számít magyar sportágnak.

Egyes források szerint a kínaiak már Krisztus előtt 27 századdal ismerték a vívást ás számos vívófegyvert használtak. Vannak feljegyzések, melyek arról számolnak be, hogy már az ókori Egyiptomban is vívtak, igaz még csak botokkal. Az egyik legismertebb olasz vívómester, az 1600-as években élt Capoferro szerint az asszírok találták fel a vívást, és tőlük vette át a világ.

Maga a vívás technikai jellegű küzdősport, de talán az egyetlen, amely még mindig hagyományosan lovagias sport is. Ezért nem meglepő, hogy az etikettnek a mai napig fontos szerepe van a mérkőzéseknél. A vívók minden asszó megkezdése előtt fölemelt fegyverrel tisztelegnek az ellenfélnek, a bírónak és a közönségnek, majd a csörte befejeztével fegyvertelen kézzel történő kézfogással köszönik meg egymásnak a küzdelmet. Ezek bármelyikének elmulasztása súlyos fegyelmi vétségnek számít, és a versenyből való kizárást vonja maga után.

A vívást három részre lehet bontani. A tőrözőknél a találati felület csak a törzs, amelyet csak szúrással lehet eltalálni. Párbajtőrben az egész testre lehet szúrni, míg a kardozóknál szúrni és vágni is lehet, a találati felület pedig deréktól felfelé érvényes.

Sokak szerint ennek a fegyvernemnek a legnagyobb a variálhatósága, cselekménysora, ebből adódóan szellemisége, és a laikusok számára is ez a leglátványosabb. Még úgy is, hogy érvényes találatot csak támadásból, védés-visszavágásból vagy tempóvágásból lehet adni.
A kardozóknál a penge végén egy „dugó” található, és ha ez találkozik a ruhába és a sisakba szőtt fémszálakkal, akkor az jelzi a találatot a találatjelző készüléken.

Egy kardozó a fehérneműjén kívül egy vívónadrágot, hónaljvédőt, fejvédőt, kesztyűt, a különleges gömbölyített talpú vívócipőt visel és ehhez jön még hozzá a plasztron, ami a vívók „kabátja”. Emellett természetesen fontos kelléke a fegyver, illetve a vezeték, amely a kardot, a lamét (tőrözők, kardozók „mellénye”, amelyet a plasztron felett viselnek) és a fejvédőt köti össze a találatjelző géppel. 

Magyar sportolók eddig 21 olimpiai, 23 világbajnoki és 17 Európa-bajnoki címet szereztek a kardozók között. Legutóbb a 2007-ben a szentpétervári vb-n szólt a magyar himnusz, akkor a Decsi Tamás, Lontay Balázs, Nemcsik Zsolt, Szilágyi Áron összetételű kardcsapat lett világbajnok. 

A kardozó Szilágyi Áron csalódott önmaga és a csapat vb-teljesítménye miatt, és úgy érzi egy jobb pszichológiai felkészüléssel jobban szerepelhettek volna. A csalódás ellenére már most próbál előretekinteni és mihamarabb javítani.

Áron nem titkoltan azzal a céllal utazott ki a párizsi vívó világbajnokságra, hogy - csak úgy, mint az eddigi két vb-jén – érmet szerez. Egyéniben a legjobb nyolc közé várta magát, de hatodik helyével így sem volt elégedett. Csapatban azonban hiába várta őket mindenki a legjobb négy közé, végül a hatalmas csalódást jelentő tízedik helyen végeztek.

„Nagyon megviselt a németek ellen elvesztett nyolcaddöntő. A meccs elején nyertünk két asszót és úgy nézett ki, hogy ez folytatódik is, hiszen a harmadik mérkőzésen Nemcsik Zsolt is vezetett ellenfele ellen. Sajnos az, hogy ott az ő ellenfele fordítani tudott nekik erőt adott, minket pedig leblokkolt”.

Szilágyi elismeri, sem ő, sem csapattársa Decsi Tamás nem tudták fejben hozni az asszóikat, ami talán egy jobb pszichológiai felkészülés után nem lett volna ennyire egyértelműen várható.

„Mire észbe kaptunk a németek 10 tussal mentek, nem volt mit tenni. Sajnos a csapaton belüli kommunikáció sem volt tökéletes, nem beszéltük át egyes asszók után, hogy mit kellene jobban csinálnunk, jobbára csak bíztattuk egymást” – értékelte az összteljesítményt a 21 éves kardozó, akit egyéniben is egy német versenyző, Nicolas Limbach búcsúztatott a negyeddöntőben.

Ami a saját vívását illeti, már az egyéni verseny után megfogalmazódott benne, hogy túl deffenzív, nem támad eleget, és amikor igen, akkor sem elég agresszíven. A legfontosabbnak azt érzi, hogy ezeket kijavítsa a Világkupa sorozat kezdetéig.

„A vereség után az első gondolatom rögtön a kvalifikáció volt, ami meglehetősen nehéz lesz így, de ha visszagondolunk a Peking utáni időszakra, az semmivel sem volt könnyebb. Én a csapattól azt várom, hogy összeszedje magát és egy tudatos, a hibákat átgondoló és megoldó felkészülés után újra a csúcsra törjön a világkupákon”

Önbizalom növelő lehet valamennyijük számára, hogy tavaly a gyengébb olimpiai szereplés után, a Világkupán két arany és egy ezüstérmet szereztek a magyar kardozók. Tisztában vannak vele, hogy a vészjósló hangulatot gyorsan fel kell oldaniuk, igaz ehhez eredmények kellenek. A világkupa sorozat februárban kezdődik a plovdivi Grand Prix versennyel, addig van idő változtatni, javítani.

„A vereség nem csak minket rázott meg, a többi szakág sem értette, hogy lehet, hogy a kardcsapat kikap a 8 közé jutásért, ugyanakkor nem mi voltunk az egyetlen csapat, amelyik váratlanul kiesett. A franciák és az amerikaiak is csatlakoztak hozzánk a 9-16. helyekért folytatott küzdelemben” – utalt a mezőny kiegyensúlyozottságára.

Bár a vereség megviselte, mesteredzője Somlai Béla szavait idézi: Ezt a versenyt gyorsan el kell felejteni. Így már most előre tekint, és a jövőre készül. Most ugyan lenne lehetőség egy kisebb pihenésre, de ő javarészt a tanulmányaiban felhalmozott hátránya behozásával tölt. Legközelebbi versenye a december közepén rendezendő Országos Bajnokság lesz, amire a klubjában készül fel, míg a válogatottal való felkészülés megkezdése januárra várható.

A párizsi vb-n a 21 éves kardozó egyéniben szerzett hatodik helyével a legjobb magyar lett, ő mégis csalódott és bízik benne, csapatban sikerül érmet szereznie. Eddigi két vb-jéről egyaránt éremmel tért haza és nem titkolt célja folytatni saját hagyományait.
Szilágyi Áron szombaton a kard egyéni küzdelmeiben három körön át remekelt, de a negyeddöntőben a vb-címvédő német Nicolas Limbach már jobbnak bizonyult nála, így a hatodik helyen zárt.

„A sorsolásnál a lehető legnehezebb ágat kaptam, már a 32 között azzal a román Zalomirral kellett megmérkőznöm, aki 2009-ben csapatban világbajnok lett. Őt szoros csatában egy tussal tudtam legyőzni” – mondta Szilágyi két nappal az egyéni küzdelmek után.

A folytatás sem volt sokkal könnyebb, hiszen következett számára az olasz Samele, akivel az elmúlt időben egyre többet mérkőztek és az utolsó összecsapásukat pont ő nyerte. „A szombati asszóban viszont én tudtam dominálni és végig vezetve biztosan vettem az akadályt”.

A negyeddöntőben a világranglista vezető, tavalyi vb címvédővel hozta össze a sorsolás, aminek ugyan nem örült, de bizakodásra adott okot, hogy idén egyszer már legyőzte a tuniszi Grand Prix viadalon. „Sajnos nagyon jó formában volt Limbach. Amit kitaláltam ellene nem volt jó, és a váltásomra is jól reagált kevés esélyt adva így nekem” – értékelte a vereséggel zárult találkozót a magyar kardozó.

Szilágyi a harmadik világbajnokságán vesz részt, és nem titkolta, hogy folytatni akarja a hagyományokat és ezúttal is éremmel akar hazatérni. Limbach egyébként egészen a döntőig menetelt, ott azonban a korábban egy másik magyart, Nemcsik Zsoltot búcsúztató dél-koreai Vo Jong Vo jobbnak bizonyult nála, így nem sikerült megvédenie címét, a második helyen zárt

Az éremszerzésre most már csak csapatban lesz lehetősége, dolgát azonban nehezíti, hogy épp a németekkel kezdenek. „Teljesen más taktikával vágok majd neki annak a küzdelemnek és remélem az be fog jönni. Az egyéni versenyt most egy kicsit el kell felejteni, a vereségemen nem fogok most rágódni, hiszen a csapaton helyt kell állni teljes erővel”.

„A 6. hely miatt nincs bennem rossz érzés, még csak 20 éves vagyok, remélem, még rengeteg vb-n indulhatok majd. A világranglistán 4. helyen zárom az évet, ami szerintem ilyen fiatalon rekord” – értékelte egyébként valóban irigylésre méltó idei teljesítményét.

A többiek egyéni teljesítményét nem akarta értékelni, úgy gondolja az a szövetségi kapitány feladata, de biztos benne, ha hazajöttek, biztos átgondolják és elemzik a történteket. A csapatverseny előtt még edzettek, pihentek és szurkoltak a többi fegyvernem magyar vívóinak.