Szilágyi Áron már 17 évesen világbajnok volt. Azonban nem csak e miatt különleges sportoló. Gyerekként számos matematika versenyt nyert, imád kispályás focizni, kedvence a Star Wars sorozat, és ha tehetné se élne máshol, mint Budapest II. kerülete.

Szilágyi Áron jelenleg negyedik a kardozók világranglistáján, ezzel a legjobb magyar. A még mindig csak 22 esztendős vívónak úgy sikerült ilyen előkelő helyen zárnia a tavalyi évet, hogy nem nyert érmet az Eb-n és a vb-n sem, viszont az évközi versenyeken remekül teljesített.

Áron kikapcsolódásként az ősszel Svédországban pihent, ami nem véletlen, hiszen Magyarországon kívül ez a kedvenc országa, miként kedvenc városa a svéd főváros Stockholm. A skandináv konyhát is szereti a sok hallal, de ezek valószínűleg a nyomába sem érnek az igazi kedvencnek, édesanyja bolognai spagettijének.

Ugyanakkor nyaralni nem északra, inkább délre szeret járni, kedvence Észak Olaszország. Bár kedvencei keresztülszelik Európát, a hely ahol a legszívesebben élne, mostani lakóhelye, Budapest II. kerülete.

Áron számára a vívás mellett, a labdarúgás különböző fajtái jelentik az igazi kikapcsolódást. Szabadidejében így legszívesebben kispályás focizni szeret, majd ha elfáradt, jöhet egy kényelmesebb változat, a csocsó.

Ezek után talán kicsit meglepő, hogy a vívás mellett kedvenc sportágai a tenisz és a kajak-kenu. Abban azonban semmi meglepő nincs, hogy kedvenc sportolója a hétszeres olimpiai bajnok vívó, Gerevich Aladár. Az alkohol nem tartozik a kedvencei közé, hiszen kedvenc itala a tea, míg az állatok közül az angol bulldogot kedveli a legjobban.

Szinte átlagosnak mondható, hogy kedvenc színe a fehér, autója pedig a Suzuki, az azonban már alaposan eltér az átlagtól, hogy iskolásként kedvenc tantárgya a matematika volt. Így nem is meglepő, hogy gyerekkorában számos matematikai versenyt is nyert.

Zenei ízléséhez a Blink-182 áll a legközelebb, míg a moziban a Star Wars filmek jelentik neki a csúcsot. Ebben valószínűleg az is szerepet játszhat, hogy ezekben a filmekben sokat vívnak, így akár győztes technikát is elleshet Darth Vadertől.

Szilágyi Árion számára a sport és ezen belül a vívás nagyon fontos, de az olimpiai érem megszerzése nem életcélja, csak egy lépcsőfoka annak. Ezért mindent meg is tesz, pedig tisztában van vele, a laikusok számára a vívás csak egy pálcával való csapkodás egy pástnak nevezett pályán.

Szilágyi Áron hamar elkötelezte magát a kardvívás mellett, tehetségét már fiatal korában észrevették a szakemberek. Pedig a még mindig csak 21 esztendős sportoló mindig arról álmodozott, hogy vadászpilóta legye. Kisiskolás korában megnézte a Top Gun című filmet és lenyűgözte a látvány. Gyerekként nagyon vonzotta az adrenalin hajhászat, de mivel ezeket az igényeit a vívás teljesen kielégíti, manapság már nem is gondol rá.

Ugyanakkor sokszor elgondolkozik, ha nem vívna, milyen sportágat űzne, mert az biztos, hogy csinálna valamit. A labdajátékok közül élen áll a labdarúgás, a kézilabda és a tenisz, viszont az általa monotonnak vélt sportágak (futás, úszás) sosem vonzották, ott valószínűleg nagyon unná magát

A sport tehát fontos az életében, de ha ez valamiért kiesne, továbbra is tanulna. Még jelenleg is tanul, Nemzetközi Tanulmányokra jár az ELTE-n és nagyon szereti. Ha nem folytathatná a vívást, teljes figyelmét ennek szentelné.

Bár a családalapítás még nincs a közeli tervei között, nyugodtan ajánlaná neki a vívást, mint sportágat. A vívást egyébként mindenkinek ajánlaná, mert a sportágon belül nagyon jó közösség alakul ki, mert a vívás tanulása közben rengeteg más területen is hasznosítható dolgot is tanul az ember, és mert hagyományosan jó nevelést ad ez a sport.

Imádja a sportágát, és jelenleg úgy érzi, nem tudna meglenni nélküle. Ugyanakkor tisztában van vele, az aktív sporton túl is van élet, ezért a vívás illetve az olimpiai érem (arany) megszerzése nem életcélja, csak egy lépcsőfoka annak. Csak nagyon fiatalon gondolta, hogy abbahagyja, amikor még csak 1-2 éve vívott. Akkor úgy érezte fárasztó minden nap edzésre menni iskola után, de most már tudja, megérte.

Már 17 évesen világbajnok volt, de a vívással a későbbiekben is komoly céljai vannak, úgy érzi itthon az olimpiai érmes sportolókat becsülik meg igazán, ezért szeretne bekerülni abba a körbe. Természetesen a sportágon belül érzi a megbecsülést és ő is becsül minden olyan sportolót, aki nap, mint nap odateszi magát az edzésen.

Tisztában van vele, hogy akik nem élnek a vívásban, sokszor egész másképp gondolkodnak a sportágról. Ő is sok olyan visszajelzést kapott, hogy a vívás csak egy pálcával való csapkodás egy pástnak nevezett pályán. Azonban szeretné eloszlatni ezt a kételyt, mert tudja jól, hogy a vívás technikáját egy évtized is kevés, hogy valaki el tudja sajátítani.

Emellett hatalmas taktikai csata folyik egy asszó közben, amit sokszor a kívülállók nem látnak. Nem is beszélve a kondícióról, amit szinten kell tartani. Úgy érzi a vívás egy nagyon összetett sport, talán ezért is nehéz egy laikusnak megnézni egy csörtét.

Szilágyi Áron számára nem is kezdődhetett volna jobban az év, hiszen több fronton is díjazták 2009-es eredményeit. A Héraklész Program keretében  - ahol a támogatott 20 olimpiai sportágban a kiemelkedő nemzetközi eredményeket elért, 14-23 éves versenyzőket és edzőiket jutalmazták – a junior vívó vb-n győztes férfi kardcsapat tagjaként kapott első díjat, míg egyéniben a harmadik lett. Emellett a Magyar Vívószövetség keretein belül őt választották az év junior vívójának. 

A versenyszezon már nem indult ilyen jól, hiszen a januári athéni Világkupán csak a 18. lett és a februári budapesti Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Grand Prix-n is már a legjobb 32 között búcsúzott. Gyógyír lehetett számára, hogy csapatban a harmadik lett a hazai viadalon. 

A moszkvai Grand Prix versenyen a 12. lett, majd a márciusi tuniszi világkupán úgy lett harmadik, hogy kiújult korábbi hátsérülése, de a negyeddöntőben a így is legyőzte a világbajnok német Limbachot. Ugyanezen a tornán a csapattal a kilencedik helyen végzett. 

A felnőttek között csapatban 2007-ben világbajnok, 2009-ben vb-bronzérmes Szilágyi áprilisban részt vett élete utolsó junior versenyén, és az azerbajdzsáni korosztályos vívó-világbajnokságon bronzérmet szerzett. 

Egy hónappal később a varsói Grand Prix viadalon ötödik lett, a padovai GP-versenyt azonban megnyerte. 

A magyar kardozó orosz, lengyel és olasz rivális legyőzésével jutott el a legjobb nyolc közé, ahol honfitársát Decsi Tamást verte. A négy között következett az orosz Nyikolaj Kovaljov, majd a döntőben az olasz Luigi Tarantino ellen egyaránt 15-14-re nyert. A padovai tornán csapatban a 8. lett. 

A júniusi venezuelai Világkupán a n egyeddöntőig menetelt, ott a Samele állította meg, majd a lipcsei Európa-bajnokságon hiába lett ő a legjobb magyar, már a negyeddöntőben búcsúzott és csak a 11. lett. Ezúttal csapatban sem sikerült a dobogóra állnia, ott a 6. helyen végeztek. 

A kardozók októberben Spanyolországban edzőtáboroztak, és zárásként részt vettek a spanyol kardozók hétvégi válogatóversenyén, ahol a 100 induló közül Áron lett a legjobb. Nagy reményekkel utazott a párizsi világbajnokságra, ahol egyéniben három győzelmet követően kikapott a címvédő Nicolas Limbachtól, így a hatodik helyen végzett. 

A csapatban is a németek jelentették a végállomást. A Nemcsik Zsolt, Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Iliász Nikolász összetételű válogatott kezdésként súlyos 45-25-ös vereséget szenvedett, majd hiába győzte le Tunéziát és Spanyolországot, a folytatásban kikapott a franciáktól és végül csak a 10. helyen végzett. Ez volt az első felnőtt vb, melyről Áron nem hozott érmet. 

A gyengébb szereplés ellenére Áront év végén is jutalmazták, hiszen benn volt a tíz fiatal sportoló között, akik a Prima Primissima Alapítvány keretében alapított Junior Prima Sport díjat kaptak. 

A decemberi országos bajnokságon egyéniben a legjobb nyolc között kiélezett csatában kapott ki a későbbi bajnok Lontay Balázstól. Csapatban azonban éppen Áron remeklésének köszönhetően a Vasas megvédte bajnoki címét. 

Szilágyi úgy véli, érdekes, változatos év van mögötte, hiszen ez volt az utolsó, amikor juniorok között is indult. Az Eb és a vb-szereplés csalódás volt számára, hiszen egyik versenyen sem tudott érmet szerezni, ami saját maga számára a minimális cél volt. 

Ugyanakkor a felnőtt mezőnybe sikerült beépülnie, jelenleg a negyedik a világranglistán. A rosszabbul sikerült versenyek ellenére is, ha az év elején valaki elé tett volna egy papírt, amin ez áll, szó nélkül aláírta volna.

Szilágyi Áron a rosszul sikerült világbajnokság után az országos bajnokságon akart javítani. Egyéniben ugyan kiesett a negyeddöntőben, csapatban megvédte bajnoki elsőségét a Vasassal. Idei évét annak ellenére felemásnak érzi, hogy egy év alatt 14 helyet javított világranglista helyezésén. 

Szilágyi Áron egyik szeme sír, a másik nevet, ha a hétvégi vívó országos bajnokság kard döntőire gondol. Egyéniben a legjobb nyolc között búcsúzott, míg csapatban a döntőben jelentős hátrányt ledolgozva, megvédte bajnoki elsőségét a Vasassal. 

„Nem volt ez olyan nagy szám, csak azt csináltam, amit muszáj volt. A sikerhez azonban kellett az is, hogy a gödöllőiek komoly taktikai hibát vétettek” – elevenítette fel a csapat bajnoki döntő záró asszóját Áron. 

A gödöllőiek ugyanis az utolsó asszóra lecserélték befejező emberüket, aki addig remekül vívott. Úgy gondolták egy friss ember nagyobb eséllyel lép pástra Szilágyi ellen. Számításaikba azonban hiba csúszott, mert a Vasas versenyzője pazar vívással előbb egyenlített, majd a meg is nyerte a meccset csapatának. 

„Nagy hiba volt, de tavaly mi is hasonlót követtünk el az Eb-n, amikor az addig remeklő Decsi Tamás helyett a kapitány Lontay Balázst küldte be az utolsó asszóra. Akkor nekünk se jött be az a húzás” – utalt Szilágya arra, hogy komolyabb szinten is előfordulhatnak hasonló hibák. 

Lontay egyébként az idei vb-csapatba nem került be – az utolsó pillanatban került ki a keretből – az egyéni bajnoki címet azonban megszerezte, a negyeddöntőben éppen Szilágyit búcsúztatva. (Sokak szerint ez a találkozó számított a bajnoki döntőnek is.) 

Szilágyi egyébként nem érti a bajnokság lebonyolítását, hiszen a válogatott játékosok nem voltak kiemelve, és a selejtezőket ők is nulla ponttal kezdték. Így fordulhatott elő, hogy Áron már a legjobb 16 között találkozott válogatottbeli társával, Decsi Tamással. Őt nagy csatában legyőzte ugyan 15-14-re, de alig pár perccel később már Lontay ellen kellett pástra lépnie. 

„Balázs mindig is sokat mozgó vívó volt, erős lábmunkával. Most is sokat mozgott, míg bennem még ott volt az előző meccs. Így is jól tartottam magam, de végül ő nyert és jutott a legjobb négy közé” – mondta a mindent eldöntő meccsről Áron. 

Így egyéniben nem sikerült érmet szereznie, de a csapatbajnoki aranyat – negyedik éve egyhuzamban – megnyerte a Vasassal. Erre szüksége is volt, hiszen korábban úgy nyilatkozott, mint a világranglistán legelőkelőbb helyen jegyzett kardozó, csalódott lenne, ha arany nélkül zárná az országos bajnokságot. 

Idei évével egyébként elégedett, ha az év elején valaki azt mondja, hogy a ranglistán tizennégy helyet javítva a negyedik helyen zárja, azonnal aláírja. Ugyanakkor csalódottság is van benne, hiszen a párizsi világbajnokságon egyéniben és csapatban is elmaradt a várakozástól és a saját maga által kitűzött céltól.

Szilágyi Áron nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a hétvégi országos bajnokságon akár két aranyérmet is nyerjen. Csapatban három éve verhetetlenek, egyéniben pedig ő áll a legjobban a magyarok közül a világranglistán, ezért is lenne szomorú, ha legalább az egyik nem sikerülne. 

Egész héten zajlik a vívók országos bajnoksága, a férfi kardozók azonban csak vasárnap lépnek pástra. A nem túl jól sikerült világbajnoki szereplése után, a legsikeresebb fegyvernem versenyeit valószínűleg kiemelt figyelem övezi majd. 

„Remélem sikerül jól zárnom az évet, legmerészebb álmaimban szombaton egyéniben, és vasárnap a csapatban is bajnok szeretnék lenni. Főleg ez utóbbi elmaradása jelentene nagy csalódást, hiszen három éve sorozatban nyertük a bajnokságot és a válogatott gerincét is a Vasas adja, rajtam kívül Nemcsik Zsolt és Nikolasz Iliász személyében” – mondta el reményeit Szilágyi Áron a hétvégi verseny előtt. 

Szilágyi úgy véli, nem okoz nekik különösebb gondot, hogy egyik nap egymás ellen, másnap pedig egymásért kell küzdeniük. Megszokták már, és az edzőtáborozások során fel is tudnak készülni egymásból. Döntő lehet, hogy ki ismerte meg jobban a másikat, és kinek milyen meglepetés van a tarsolyában a riválisokkal szemben. 

A vb-vel már nem foglalkozik, úgy véli azt lezárta magában, ez most egy teljesen más, teljesen új verseny lesz. A csapat mellett úgy érzi egyéniben is jó esélyei vannak, hiszen jelenleg negyedik a világranglistán, a legelőkelőbb helyen szerepel a magyar kardozók közül. 

„Remélem sikerrel zárom a hétvégét, mert úgy is lehet ezt a versenyt tekinteni, mint a februári Világkupára való felkészülést. Az eredményeim majd megmutatják, hogy a felkészülésben jó úton járunk, vagy esetleg szükség van változtatni valamin”. 

Áront egyáltalán nem zavarja, hogy karácsony előtt egy héttel kell az év egyik legfontosabb versenyén szerepelnie. Úgy véli, így legalább az ünnepek alatt többet tud majd a családjával foglalkozni. 

A szentestét egyébként az elmúlt évekhez hasonlóan a nagymamájánál tölti, ahol összejön a szűk család, ami esetükben 11 főt jelent. A két ünnep közötti részt leginkább pihenéssel és tanulással tölti, hiszen januárban egy komoly felkészülés vár rá a következő idényre és számos egyetemi vizsga is színesíti a napjait.