A Londoni olimpián mindössze egyetlen férfi kardozónk lesz Szilágyi Áron személyében. Az elmúlt évtizedekben elképzelhetetlen volt, hogy az egyik legsikeresebb magyar sportágnak a csapatversenyein nem lesz ott a magyar együttes. A mostani helyzet azonban nem csak és elsősorban a vívók, hanem a hazai szövetség „bűne” is.

„A szövetség jelenleg egy nagy átalakuláson megy keresztül. Nem látok bele és nem is feladatom nekem belefolyni, ebbe, de biztos vagyok benne, hogy aki ott van, és ezzel foglalkozik, mind a vívósport jövőjéért harcol” – mondta Szilágyi.

Az elmúlt évek kiemelkedően legeredményesebb hazai kardozója úgy véli, akárki lesz az elnök vagy szövetségi kapitány, vagy bármilyen más posztot betöltő ember a szövetségben annak a feladat adott.

Áron szerint olyan vezetőségre lenne szükség, amely jól megszervezett munkával rövid időn belül elérheti, hogy ismét az eredményekről és ne a szövetségi belharcokról beszéljenek a magyar kardvívással kapcsolatban. „Ha ez létre jön, akkor az elkövetkezendő négy évben szép eredményeket érhetünk el, és eredményesek lehetünk a 2016-os olimpián” – véli Áron.

(A nemzetközi szövetség jelenlegi álláspontja ugyanakkor nem kedvez a kardozóknak, hiszen a jelenlegi rotációs rendszer alapján négy év múlva éppen a kardozók csapatversenye marad ki az olimpiai programból.)

Az olimpiára egyértelműen éremért utazó magyar klasszis tisztában van vele, hogy a szövetségnek a minél eredményesebb munkához pénzre szüksége, azt pedig a szponzoroktól lehet szerezni.

„A szponzorokat azonban csak úgy lehet kiszolgálni, hogy belátható időn belül legyenek eredmények. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket a válogatott sportolóknak ás az utánpótlásban is, hogy hosszú távon működjön a rendszer a szakágon belül” – mondta a 22 esztendős vívó

Ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben sok vita látott napvilágot, hogy a szövetség élére vívó- vagy pénzügyi szakember kerüljön, hiszen az egyik a szakmában, a másik a pénzügyi stabilitásban tud építkezni.

„Kell közgazdász és szakember is. Ebből következően fontos, hogy ne tévesszék össze a szerepeket és mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Meg kell találni a közös munka lehetőségét” – adta meg a választ Áron.

Az elmúlt hét inkább a botrányokról szólt a férfikardozók körében. Miközben a szakág egyetlen magyar olimpiai résztvevője Szilágyi Áron a június közepén sorra kerülő vívó Európa-bajnokságra és a londoni ötkarikás játékokra készül, a hazai szövetség egyoldalúan szerződést bontott Kovács Tamás szövetségi kapitánnyal.

A szakember tavaly február elején került vissza a fegyvernem élére, november 30-ig volt szerződése, mivel a szövetség ellenszolgáltatás nélkül mozdította el posztjáról, most bírósághoz fordul.

Kovács Tamás 1980 és 2007 között főtitkári, szövetségi kapitányi és technikai igazgatói feladatokat látott el a vívószövetségben, majd a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója volt, mielőtt visszatért volna a víváshoz.

„Kovács Tamással tavaly elkezdtünk egy olyan munkát, amit én nagyon élveztem, és hasznosnak tartottam. Éppen ezért sajnálom, hogy nem lesz tovább szövetségi kapitány. Ugyanakkor az én olimpiai felkészülésemet nem befolyásolja a poszt körül kialakult vita, én továbbra is mesteremmel, Somlai Bélával, fizikai edzővel, pszichológussal és masszőrrel készülök az olimpiára” – mondta a döntésről a tavalyi év legjobb vívója Szilágyi Áron.

A Magyar Vívószövetség a nyár elején új elnököt is választ és ezzel kapcsolatban a korábbi párbajtőr-világbajnok – jelenleg sportdiplomata – Kulcsár Krisztián úgy fogalmazott, ha lenne tizenöt Szilágyi Áron a magyar vívásban, senkit nem érdekelnének a gazdasági és vezetői kérdések, hiszen mindenki az eredményekkel lenne elfoglalva.

„Örülök, hogy ezt nyilatkozta, de szó sincs arról, hogy egyedül vinném a vállamon a magyar vívást, hiszen rajtam kívül számos kiemelt jó versenyzőnk van. Az olimpiai részvételt kiharcoló négy vívó mellett is rengeteg olimpiai világbajnoki és Európa-bajnoki érmes van” – mondta Áron.

A londoni játékokra egyébként négy vívónak - a tőröző Mohamed Aidának, a párbajtőröző Szász Emesének és Imre Gézának, valamint a kardozó Szilágyi Áronnak - sikerült kvótát szereznie.

„Nekem a tavalyi évem sikeres volt, és nagyon bízom benne, hogy előbb-utóbb a magyar vívás visszanyeri régi erejét több eredmény lesz, és végre elhallgatnak a kritikusok. Abban bízom, hogy egy jó szerkezet kialakítása a szövetségben nem lehet annak a függvénye sikeres lesz az olimpiai szereplésünk vagy nem. Vagy működőképes egy a szövetség vagy nem” – mondta Áron arról, mennyire befolyásolhatja a londoni szereplés a hazai szövetség működőképes kialakulását.

Áron az elkövetkezendő napokban Budapesten, majd Tatán készül, és június 13-án utazik a olaszországi kontinensvetélkedőre.

Szilágyi Áron legutóbbi versenyén a 10. helyen végzett a kardozók madridi egyéni Világkupa versenyén. A magyar vívó egyedüli kardozóként vesz részt a londoni olimpián, és ennek tükrében nem meglepő, hogy a Vk-viadalon is ő szerepelt a legjobban a magyar vívók közül.

A magyar vívás egyébként sincs jó helyzetben, hiszen összesen négy vívónk lesz ott a brit fővárosban az ötkarikás játékokon. Áron mellett Szász Emese (párbajtőr), Mohamed Aida (tőr) és Imre Géza (párbajtőr), szerzett kvótát.

„Annak ellenére, hogy sokan leírták a magyar vívókat, én azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy mind a négyen éremmel térünk haza Londonból. Mindhárman nagyon rutinos és erős vívók és valamennyijükben benne van az éremszerzés lehetősége” – mondta a többiek esélyeiről a 22 éves klasszis.

Véleménye szerint a kvalifikációs versenyek erősségét is mutatja, hogy csak négy magyar vívó tudott kvótát szerezni, és tisztában van vele, egyiküknek se lesz könnyű dolga. Az éremszerzésre pedig azért is lát jó esélyt, hiszen Imre Gézának 1996-ból és 2004-ből is van olimpiai érme (Atlantában egyéni bronz, Athénban csapat ezüst), Mohamed és Szász világ-, és Európa-bajnokságokon szereztek már számos érmet.

„Nagyon jó versenyeket várok, és sok jó eredményt a magyar sportolóktól is. Nagyon sok tehetséget látok a magyar csapatban” - mondta Áron, aki természetesen a víváson kívül is követi az olimpia eseményeit.

Úgy érzi senkinek sem lesz könnyű az éremszerzés, és nem is várja, hogy tucatnyi aranyéremmel jön haza a magyar delegáció, de nagyon bízik benne, hogy minél többen sikerrel veszik az akadályokat.

Áron „számosítani” is merte reményeit, véleménye szerint a magyar együttes öt arany, hét ezüst és tíz bronzéremmel zárja az olimpiát.

„Sokan utaznak ki esélyesként, és valamennyijüket esélyesnek is tartom az aranyérmek megszerzésére. Gondolok itt a tornász Berki Krisztiánra, a sportlövő Sidi Péterre, az öttusázó lányokra, vagy az úszók közül több versenyzőre is” – mondta Áron.

Természetesen nem hagyta ki a felsorolásból az elmúlt olimpiák „biztos aranyérmeseit” a férfi vízilabda-válogatottat, valamint a kajak-kenusokat, akiktől akár több arany is összejöhet. Reményei szerint az éremkollekcióhoz a vívók is hozzá tudnak majd tenni.

Nem titkolja, éremért utazik az olimpiára, mint elmondta, hiába a világranglisták és az azt megelőző versenyek, ott csak az aznapi forma számít. Ezt jól bizonyítja a legutóbbi olimpia, amikor a sok nagy esélyes közt végül a kínai Csung Man diadalmaskodott.

Egyéni kardvívásban legutoljára Nemcsik Zsolt nyert érmet, 2004-ben második lett, a legutóbbi magyar aranyat pedig Szabó Bence szerezte 1992-ben Barcelonában.

Szilágyi Áron a 10. helyen végzett a hétvégén a kardvívók madridi egyéni Világkupa versenyén. Ezzel a teljesítményével – az elmúlt évekhez hasonlóan – ő lett a legeredményesebb magyar. A 22 éves magyar vívó két meccset nyert a 64-es táblán, a nyolcaddöntőben azonban 15-14-re kikapott a francia Bolade Apithy-től.

„Elégedett nem vagyok, de igazából nem is nagyon szomorkodom az eredmény miatt. Ezek a versenyek arra jók, hogy felmérjem, mik azok a hibák, amiket a hátralévő időben feltétlenül ki kell javítani” – mondta a Vasas világbajnok kardozója.

Az elmúlt két Világkupa viadal megmutatta számára mik azok a dolgok, amelyeken még hangolnia kell. Áron szerint sokkal nagyobba koncentráció és figyelem szükséges az asszók vége felé, hogy az addig megszerzett előnyét meg tudja tartani.

„Athénban és Madridban is hiába vezettem, megengedtem, hogy több tust is adjanak, és a végén én kaptam az utolsó találatokat. Ez mentális eredetű probléma, de az olimpiáig, szakemberek segítségévek igyekszem ezt kijavítani” – mondta Áron.

Elismerte, jelenleg még nincs meg benne azaz érzés, hogy jelentős előny birtokában „agyonverje”, „kivégezze” ellenfelét. Az elkövetkezendő időben leginkább azon kell dolgoznia, hogy vezetésénél ne az ugorjon be, hogy már majdnem megvan a győzelem, hanem az, hogy addig nincs vége a meccsnek, amíg nem nyer.

„Emellett ezeken a viadalokon folyamatosan térképezem fel az ellenfeleket, hogy Londonban majd mivel tudom meglepni őket. A most engem kiverő Apithy-vel is már többször összekerültem, de tudom, ha legközelebb találkozunk, mit kell másképp csinálnom” – mondta a londoni olimpia egyetlen magyar kardozója.

„Szomorú vagyok, hogy a csapat nem jutott ki és most egyedül én képviselem a magyar férfi kardvívást. Azonban nincs rajtam nagyobb teher, mint bármelyik másik versenyen. Megpróbálom megmutatni, hogy nem csak én tudok eredményes lenni és a magyar kardvívás sem egy leírandó dolog. Ha én jó eredményt érek el, akkor kicsit átgondolják azok is a véleményüket, akik leírták a magyar kardvívást” – mondta az olimpia, ösztönző hatásáról.

Addig legfőbb célja a jelenlegi világranglista pozícióját megőrizni, ez ugyanis egy jobb sorsolást jelenthet számára. Erre még két versenyen lesz lehetősége, a június 15-én kezdődő Legnanó-i Európa-bajnokságon illetve a rögtön utána következő chicagoi Világkupán.

„Jelenleg hatodik vagyok a világranglistán, de az olimpián nem fogadnám el ezt a helyezést, mindenféleképpen egy érem megszerzése a cél. Nem azért utazom ki, hogy hozzam a papírformát, egyértelműen az a célom, hogy ennél jobb, dobogós helyezést érjek el” – mondta őszintén az olimpiai céljairól.

Szilágyi Áron javában készül a londoni olimpiára. A magyar kardozó jelenleg ötödik a világranglistán, így nem titkoltan jó esélyekkel várhatja az ötkarikás játékokat. Áron csak azért lehet szomorú, mert egyedül képviseli az angol fővárosban a legsikeresebb magyar olimpiai sportágat, ugyanis a csapat nem tudta kiharcolni a kvalifikációt.

Áron az elmúlt években fokozatosan jött fel a legjobbak közé, ennek köszönhetően az elmúlt években szinte kivétel nélkül ő nyújtotta a legjobb teljesítményt az adott világversenyeken egyéniben. Lehetett szó világbajnokságról, Eb-ről, Grand Prix viadalról vagy Világkupáról, Áron többnyire a legjobb nyolcban végzett.

Ezek után meglepő, hogy az amerikai US Today – amely minden hónapban az olimpikonok eredményei és formája alapján kikalkulálja a várható végeredményt – számításai szerint a magyar klasszis a legjobb nyolcba se fog bekerülni.

„Nem foglalkozom az ilyen jóslatokkal. Biztos van valami valóságalapja, de igazán nem reális, hiszen vannak olyan vívók, akik nincsenek ott minden versenyen. Az, hogy most ki milyen formát mutat, nagyon csalóka is lehet, hiszen az olimpiáig még három hónap hátra van” – mondta a lap számításairól a Vasas kardozója.

Áron igazát bizonyítja, hogy négy éve a pekingi olimpián egy olyan kínai vívó nyerte a kardozók egyéni küzdelmeit, aki azt megelőzően mindössze egy Világkupa versenyt tudott megnyerni, Pekingben mégis ő lett a legjobb.

„Vívásban az olimpia nem azon múlik, hogy az előző versenyeken ki nyert, ki milyen formát mutat. Itt az számít, ki milyen hangulatban, formában kelt fel. Nem kell foglalkozni az elmúlt időszak eredményeivel, azon az egy napon kell a legjobbnak lenni” – mondta Áron.

A US Today szerint egyébként a német Limbach lehet a befutó, míg az ezüstérmet az olasz Moldanonak adták. Véleményük szerint a bronz a koreai Gu Bon-Gil nyakába kerül, míg a másik elődöntő vesztese a szintén olasz Tarantino lesz.

Az amerikai lap egyébként egy algoritmust használva havonta frissíti a jóslatait a sportolókról beérkező információk alapján. Számításaik szerint „természetesen” az Egyesült Államok lesz a legeredményesebb 41 elsőséggel, míg a második helyen a náégy évvel korábbi győztes Kína végez 37 arannyal. 

A magyaroknak négy aranyérmet - Pars Krisztián (kalapácsvetés), Sidi Péter (sportlövészet), Gyurta Dániel (úszás) és Berki Krisztián (torna) -, hét ezüstöt és hat bronzot jósol a lap.