Szilágyi Áron továbbra is tartja kiváló formáját, hiszen az idei három Világkupa versenyen egy első (Madrid) és egy második (Budapest) helyet szerzett. Legutóbb a Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Grand Prix-n remekelt, ahol csak a döntőben kapott ki, a koreai Kim Jung Hvan-tól.

Áronnak két érdekes összecsapása is volt a versenynap folyamán, mindkétszer olasz ellenféllel szemben. A Berre elleni negyeddöntőben szinte végig fej-fej mellett haladtak, majd 14-14-nél Áronnak sikerült bevinnie a győztes találatot. A találkozó után sokaknak feltűnhetett, hogy Áron elnézést két ellenfelétől.

„Mind a kettőnk szándéka az volt, hogy együttes legyen az utolsó találat és a hosszabbítás döntsön a továbbjutásról. Ezúttal csak a szerencsének és a gyorsaságomnak volt köszönhető, hogy nekem sikerült bevinnem. Ilyenkor szokás elnézést kérni, ráadásul Berre nem olyan, mint egy-két a honfitársa, ő egy nagyon sportszerűen küzdő versenyző” – mondta Áron a szokatlan, ám roppant sportszerű lépésről.

Az elődöntőben egy másik olasz Samele várt rá, akiről Áron úgy érezte, tart tőle. Ez valahol érthető is, hiszen az elmúlt években már többször is találkoztak különböző világversenyeken, és az olasznak nem sok babér termett ezeken az összecsapásokon.

„Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, tettem le már annyit az asztalra, hogy tartsanak tőlem. Ugyanakkor a sportban, ha valaki egy erős versenyzővel kerül szembe, akkor annak motiválnia kell őt. Amikor én fiatalabb koromban olimpiai-, világbajnok vívókkal kerültem szembe én is felpörögtem és megpróbáltam magam még jobban odatenni” – mondta azzal kapcsolatban, mekkora motiváló erőt adott, számára korábban, ha egy erős ellenféllel találta magát szemben.

Erre a legjobb példa a 2007-es szentpétervári világbajnokság, ahol az akkor 17 esztendős gimnazista Szilágyi - Nemcsik Zsolt, Lontay Balázs, és Decsi Tamás társaként – csapatban világbajnoki aranyérmet szerzett. Ugyan csak az utolsó pillanatban került be a keretbe, mert Lengyel Balázs megbetegedett, de az orosz városban végül nem csak kiegészítő ember volt.

A csapat menetelése során egyértelműen a nap legnagyobb magyar győzelmét aratta, amikor az oroszok ellen az utolsó előtti párban, vesztett állásból 8-3-ra győzte le a vívósport egyik legnagyobb egyéniségét, az ötödik egyéni vb-aranyát éppen Szentpéterváron megszerző, négyszeres olimpiai bajnok Pozdnyakovot.

Szóval ilyen volt Áron, ha nagynevű ellenféllel szemben kellett pástra lépnie. Mostanra viszont – mindössze 24 évesen – sok vívó számára ő lett a nagynevű ellenfél.

Az olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áron a második helyen végzett a budapesti Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Grand Prix-n. a Vasas klasszisa egész nap remekül vívott, és a döntőben is vezetett koreai ellenfele ellen, aki végül egy huszáros hajrával tudta a maga javára fordítani az aranycsatát.

„Az egész napot értékes asszók, értékes győzelmek kísérték. Egy honfitárs ellen kezdtem, és Gáll Csabival nagyon jól ismerjük egymást, hiszen mindennap vívunk egymással. Egyébként sem szeretek világversenyen magyar versenyzővel vívni, de mivel egyéni versenyről van szó, tudtuk, hogy ilyen is lehet benne” – mondta Áron arról, miért „nem indult jól” számára a verseny.

Elárulta, amikor meglátta a táblát, amin a sorsolás volt, kicsit csökkent benne a várakozás, ami a versenyt megelőzte. A következő fordulóra azonban már ismét teljes erőbedobással vetette bele magát. Ennek megfelelően nagyon örült, hogy a folytatásban a koreai Jong ellen neki jött ki a lépés. Mint mondta, ellenfele többször is vezetett, a végén már szinte csak „rohangáltak”, de 13-13 után már csak a magyar vívó talált, így különösen örült a 15-13-as sikernek.

„A negyeddöntőben az olasz Berre következett, aki tavaly az Európa-bajnokságon megvert. Egyébként is egy jó vívóról van szó, aki az elmúlt időszakban beverekedte magát a legjobbak közé. 14-14-ig szinte felváltva vezettünk, de akkor nekem sikerült bevinnem a győztes tust, talán azzal, hogy előbb tudtam indulni” – mondta Áron a nap egyik legszorosabb meccséről.

Az elődöntőben egy másik olasz, Samele következett, aki már jóval kevesebb gondot okozott a magyar vívónak. „Ellene már sokat vívtam, és a legtöbbször megvertem. Ezúttal is végig irányítottam, úgy érzem én domináltam a páston, talán ennek is tudható be a 15-7-es győzelmem” – mondta Áron, aki azt is elárulta, úgy érezte az olasz tartott tőle a meccsük előtt.

A fináléban jó darabig együtt haladt Kim Jung Hvannal, többnyire ő vezetett, aztán 13-10-nél már egészen közel állt a végső győzelemhez, ám a csapatban a londoni játékokon aranyérmes dél-koreai nem adta fel, 14-13-ra fordított, majd az utolsó tust is beadta.

„Nem tudom megfogalmazni, hogy 13-10-nél mi történt. Egyszerűen egy olyan versenyzővel vívtam a döntőt, aki amellett, hogy idén már a madridi világkupát is megnyerte, olyan dinamikusan tudott vívni, mintha az első asszója lenne a nap folyamán. Jobb volt, jobb ötletei voltak. 13-13-nál kivédtem a támadását, de szerencsétlenül riposztoztam. Talán ha azt sikerül bevágnom másképp alakul, de ezen már nem szabad morfondírozni, ebből is tanulni kell” – mondta a tőle megszokott szerénységgel. 

Áron szerint a végső győztes Kim Jung Hvan a hatodik asszójában, a fő páston is rettenetesen dinamikusan tudott mozogni, ahogy ő fogalmaz körbe tudta szaladni. Ezt azonban az elmúlt években már megszokta, hogy a koreaiakra jellemző, hogy nem nagyon fáradnak el és a mozgásukon nem nagyon látszik, hogy egész nap vívtak.

„Fantasztikus helyszín volt a WestEnd Millennium Udvar, ahol a nyolcas döntőt rendezték. Fergeteges hangulat volt végig, nagyon sokan voltak olyanokm akik biztos, hogy nem a verseny miatt jöttek ki, de remélem hozzájuk is közelebb tudtuk hozni a vívást kicsit” – mondta Áron a döntő számára is szokatlan helyszínéről. 

A hétvégén Budapesten rendezik a Gerevich-Kovács-Kárpáti férfi kard Grand Prix-versenyt. A legnagyobb hagyományú magyar vívóviadalon a hazai élmezőny mellett rendre a világ legjobbjai lépnek pástra. Így természetesen ott lesz a londoni olimpia kardvívó bajnoka Szilágyi Áron is.

„Érdekes lesz a verseny, hiszen a 64 tábla küzdelmeit szombaton a MOM Sport Központ és Sportcsarnokban rendezik, míg másnap a nyolcas döntőnek a West End Bevásárlóközpont ad otthont, remélhetőleg minél több magyarral” – mondta a szokatlan helyszínnel kapcsolatban Áron.

„Úgy futok neki a versenynek, hogy az előző Világkupa viadalt megnyertem és továbbra is jó formában vagyok. Sokat edzettem, sokat készültem, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy vívásról beszélünk, így nem lehetünk biztosak semmiben” – mondta a felkészültségéről, illetve az esélyekről a tavalyi budapesti világbajnokság arca.

Véleménye szerint roppant heterogén a mezőny, hiszen idén minden versenyen más és más vívók tűntek ki. „Jelenleg nem látok olyan versenyzőket, akik stabilan tudnák hozni a kiemelkedő formájukat. Ilyen volt korábban a német Limbach, vagy 2012-ben Jakimenko, aki akkor sorozatban négy világkupát is nyert, most azonban nincs olyan, aki folyamatosan kiemelkedően teljesítene” – mondta a Vasas klasszisa.

Áron szerint a magyarok közül Gémesi Csanád mindenképpen esélyes a jó szereplésre, nyugodtan alapozhat a madridi Világkupán elért második helyére. Úgy véli, a meglepetésember Szatmári András lehet, aki idén még a legjobb 16-nál tovább nem jutott, azaz még nem „robbantott”, de akárcsak a többi magyar versenyző, minden bizonnyal ő is motivált lesz a hazai környezetben.

„Változtattunk kicsit az én vívásomon is. Szerintem fog látszani, már a padovai Világkupán mutatott vívásomhoz képest is. Próbáltunk több cselt belevinni a támadásba, becsapós jellegű második szándékból induló támadásokkal, több szúrással, és a védéseket is átalakítottuk” – mondta Áron saját formájáról.

Áron elmondta, kíváncsian várja a budapesti versenyt, hiszen a West End számára is szokatlan közeg lesz. „Ilyen közegben még nem versenyeztem, de nem félek, hiszen ha pást van és a kardomat magammal vihetem az már egy jó hely. Azért fontos ez a verseny, mert itthon szerepelünk, közvetlen közelről szurkolhatnak nekünk, de ezeket leszámítva ez is olyan, mint bármelyik másik Vk-viadal”.

Áron elmondta, sok helyen vívott már rangos versenyen is. Előfordult, hogy Budapesten a lovardában a természet lágy ölén kellett vívnia, de ennél is emlékezetesebb volt számára amikor Padovában a Verdi színházban a színpadon alakítottak ki pástot. Bízunk benne, hogy ez a hétvége is emlékezetes marad számára, hiszen az elmúlt két évben egy ezüst és egy bronzérmet szerzett a Gerevich-Kovács-Kárpáti GP-n, tehát már csak egy érem hiányzik, hogy teljes legyen a kollekciója. 

Szilágyi Áron az idei évben már két Világkupa viadalon van túl. Amíg Madridban a kilencedik helyen végzett, addig Padovában már ő bizonyult a legjobbnak. A verseny érdekessége volt, hogy Áron legszorosabb meccsét a torna legelején vívta, egy iráni versenyző, egy nem igazán ismert német és egy junior korú francia ellen. Ugyanakkor a hajrára egyre jobban belelendült és ennek köszönhetően a döntőben a koreai Gu tíz pontig sem tudott eljutni ellene.        

„El kell ismernem, vannak vívók, akik ellen sokkal motiváltabb vagyok, akik ellen sokkal jobban meg szeretném mutatni, hogy mit tudok. Ez nem nagyképűség, egyszerűen egy Kovaljov, egy Resetnyikov, vagy egy Limbach ellen sokkal inkább „ott vagyok fejben”, ellenük rettenetesen jól akarok vívni” – ismerte el a Vasas olimpiai bajnok kardozója.

Áron elárulta, hiába készül esetleg egy verseny kapcsán valamelyik klasszis versenyzőre, sokszor előfordult már, hogy nem is kerül vele össze az adott viadalon, ugyanakkor egy hátrébb rangsorolt vívóval alaposan meggyűlik a baja. Azonban ez a „rangadó effektus” nem csak az egyéni versenyekre, de a csapatra is igaz. Úgy érzi évek óta ilyenek az olasz-magyar párharcok, de az elmúlt időben az orosz-magyar meccsek is hasonlóan nagy küzdelmeket hoztak.

Áron 2012-es olimpiai sikere kapcsán már többször leírtuk, hogy rengeteg gyermek kezdett el vívni. Az azonban még őt is meglepte, hogy ezek között mennyi kislány gondolta úgy, hogy ő lehet a jövő nagy bajnoka. A női kardozók mezőnyéből

„Nagyon sokan szeretik a kardot a lányok közül, ennek köszönhetően egyre többen űzik. Sokan azt mondták, hogy ez egy férfi sportág, de úgy gondolom, ha szeretik, senki ne mondja meg mennyire női sport. Egyébként is vannak olyanok a mezőnyben, akiknek én is csodálom a tudását” – mondta Szilágyi.

Elismerte, a női kardozók technikailag még nincsenek a férfi kard szintjén, de még csak egy fiatal szakágról beszélünk. Áron szerint ennek ellenére vannak nagyon szépen és jól vívó versenyzők, még a magyarok között is.

„Elsősorban Márton Annára gondolok, aki véleményem szerint egy rettenetesen tehetséges fiatal. Nagyon jó testi adottságokkal rendelkezik, magas, gyors és igazi magyar vívótechnikákat tanítanak neki. Úgy gondolom nagyon bíztató jövő előtt áll” – mondta Áron a jelenlegi elsőszámú hazai női kardvívóról. 

Az elmúlt hétvégén Szilágyi Áron megnyerte a férfi kardozók padovai világkupa versenyét. Szilágyi a legjobb 64 között 15-12-re verte az iráni Abedinit, ugyanennyire a német Hartungot és a francia Lambert-t, majd a negyeddöntőben 15-8-ra az orosz Ibragimovot, az elődöntőben pedig 15-11-re az olasz Berrét. A fináléban sem torpant meg: 15-7-re győzte le a dél-koreai Gut.

„Érdekes verseny volt, nagyon nehezen hangolódtam rá az asszókra. Elsőként egy roppant kellemetlen iránival kezdtem, akivel meglepően szoros lett a vége, hiszen csak 12-re tudtam nyerni. A következő két asszóm, egy nem igazán ismert német és egy junior korú franciával szemben is nehezen ment, biztos vagyok benne, hogy nem a vívótudásommal nyertem, talán jobban küzdöttem, mint ellenfeleim” – összegezte a versenyt két nappal később Áron.

A Vasas klasszisa elmondta, a nap első felében csak annak tudott örüli, hogy a küzdőszellemével nem volt baj. „A negyeddöntőben Ibragimov ellen már vívójellegű mozgást mutattam, jó akciókat vittem be, megéreztem a tempót, irányítottam az asszót. Ettől aztán az önbizalmam is megjött” – mondta Áron arról, melyik volt a fordulópont a versenyen.

Elárulta, alapvetően szereti mentális okokra visszavezetni a versenyen történteket, de úgy érzi ezúttal nem az volt a baj. Úgy érzi a fizikumával volt gond, hiszen az előző héten is Világkupa viadalon vett részt, a két verseny között pedig alaposan benáthásodott, mindössze egy fizikai jellegű edzésen volt.

„Egész januárban kisebb megfázással küzdöttem, lehet, hogy ennek is most jött ki az utóhatása. Nem voltam jó állapotban, nagyon idegenül mozogtam a páston, kellett a három asszó hogy belejöjjek. Úgy gondolom, ha nem lenne ennyi rutinom, mint amennyi van, nem töltöttem volna ennyi időt a páston, biztos az első meccsen kikapok” – mondta önkritikusan az olimpiai bajnok.

Szilágyi dolgát az is nehezítette, hogy edzője Somlai Béla is betegséggel küzdött, el sem utazott Olaszországba, itthonról figyelte az eseményeket. „Örült, hogy amikor nem ment jól a vívás, akkor is sikerült nyernem, és időben sikerült átbillennem a holtponton. Végig tartottam vele a kommunikációt telefonon, úgy próbált meg segíteni, folyamatosan mondta ki lesz az ellenfelem, kinek mi az erőssége, gyengéje” – mondta Szilágyi, akit a pást mellett a válogatott másodedzője Navarette József segített.

A következő két hétben semmilyen megmérettetés nem vár a kardozókra, egyelőre a kisebb-nagyobb sérüléseiket kezelik, hiszen megterhelő volt mindenki számára az egymás utáni két hétvégén megrendezett Vk-forduló. A folyatásban itthon készülnek a március 8-9-én esedékes budapesti Gerevich-Kovács-Kárpáti Grand Prix versenyre.

„Nagyon szeretem ezt a versenyt, előnyt élvez más GP-viadalokkal szemben, hiszen itthon vívhatok, és sokan kilátogatnak. Az elmúlt két évben egy ezüst-, és egy bronzérmet szereztem, remélem idén már teljes lesz az éremgyűjteményem” – mondta sokat sejtetően Áron.