Az elmúlt hétvégén rendezték a férfi kardvívók idei első Világkupa versenyét, melyen Szilágyi Áron egyéniben a 198 fős mezőny kilencedik helyén végzett, míg a Szilágyi, Gémesi Csanád, Szatmári András és Iliász Nikolász összeállítású csapat a harmadik helyet szerezte meg.  Szilágyi most szombaton aranyérmet nyert Padovában, az interjút még a madridi vk előtt adta. 

Áron az első két fordulót magabiztosan vette, a negyeddöntőbe kerülésért azonban kiélezett küzdelemben, egyetlen tussal, 15-14-re alulmaradt a végül ezüstéremig jutó Gémesi Csanáddal szemben. A csapatban ugyanakkor remekelt, hiszen az együttes az ő vezérletével előbb 45-37-ra nyert a spanyolok ellen, majd 45-42-re verte a franciákat, az elődöntőben viszont egyetlen tussal 45-44-re kikaptak az amerikaiaktól. A bronzmeccsen az ősi rivális oroszok ellen magabiztos vívással 45-37-re diadalmaskodtak.

„Érdekes hétvége volt, hiszen jól indultak az egyéni versenyek, két győzelem után azonban vereséget szenvedtem Gémesi Csanáddal szemben. Az elmúlt két évben több mint tízszer vívtunk egymással különböző versenyeken, és most először tudott megverni, amihez ezúton is gratulálok” – összegezte az egyéni küzdelmeket Áron.

London olimpiai bajnoka elmondta, jól ismerik egymást, hiszen a válogatottban a felkészülés során szinte mindennap megmérkőznek. Áron szerint ezért is nem számított, hogy ki a tapasztaltabb. Mint mondta, Gémesi egész nap fantasztikusan vívott, ugyanakkor úgy érzi, ha kettejük csatájából ő jön ki győztesen, ő viszi be a döntő találatot, akkor ő is odaérhetett volna a dobogóra.

„14-14-nél Csanád jobban tudta mit akar, sokkal tudatosabb volt. Logikailag fölém tudott kerekedni, én meg nem készültem fel eléggé az akciómra” – értékelte Áron a tőle megszokott realitással, a Gémesi elleni döntő szituációt.

„Első versenynek elment, de azért látszott, bőven van még mit javítani. Annak azonban nagyon örülök, hogy a csapattal ismét dobogóra állhattunk, csak az amerikaiak elleni vereség bosszant egy kicsit. Persze tudom, ennek nincs különösebb jelentősége, nagyon jók voltak, mondhatni túl jók, egyszerűen minden bejött nekik. Annak viszont nagyon örülök, hogy folytattuk tavalyi remeklésünket és a bronzérmet megnyertük. Ha mindig ott tudunk lenni a dobogó közelében, nagyon boldog leszek” – mondta Áron a csapatversennyel kapcsolatban.

Áron elárulta, természetesen nem maradt el az ilyenkor „megszokott” ugratás sem. „Vicc szinten volt könnyebb feldolgozni egy ilyen vereséget, amikor magyar versenyzővel szemben marad alul az ember. Ugyan egyéni sportágról beszélünk, de akkor is nagyon fontos, hogy barátok, csapattársak maradjunk” – mondta a Vasas klasszisa.

„Saját csapattárssal vívni nem akkora diadal vagy öröm, mint egy külföldi erős vívót megverni. Valahol én az ő sikeréért is szurkolók, így nem annyira motivál őt legyőzni” – mondta Áron, aki ezen a hétvégén már Padovában áll pástra, ahol ismét egyéni és csapat Világkupa fordulót rendeznek. Bízik benne, hogy sikerül a jó formáját megtartania és egyéniben illetve csapatban is dobogó közelébe kerülni.