Alig valamivel több, mint 80 nap múlva kezdődik az év egyik legjelentősebb hazai rendezésű sporteseménye a MOL vívó-világbajnokság. Az augusztus 5-től 12-ig tartó versenyen mindhárom szakág (tőr, párbajtőr, kard) képviselői részt vesznek.

Szilágyi Áronért egyéniben augusztus 7-én, csapatban pedig három nappal később, augusztus 10-én szoríthatunk. Az idei Világkupa versenyeken elért eredmények alapján nem elképzelhetetlen, hogy mindkét napon érem kerül a Vasas vívójának nyakába.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a többi szakákban is vannak magyar esélyesek. A magyar szurkolók minden bizonnyal fantasztikus hangulatot teremtenek majd a helyszínen, ugyanakkor nem biztos, hogy mindenki tisztában van az egyes szakágak szabályaival.

Mindegyik fegyvernemnek némileg eltérő a szabályrendszere. Mint a világbajnokság hivatalos honlapján a fencing2013.hu-n található szabálymagyarázatból is kitűnik, a párbajtőré a legegyszerűbb, ez a legérthetőbb szabályrendszerű fegyvernem. A találatokat csak szúrással lehet beadni, az egész test (fejtetőtől lábfejig) érvényes találati felületnek számít.

Nincs előnyben a támadó a védekezővel szemben, illetve nincs előnyben a támadást hárító vívó sem. Magyarul, aki előbb talál, az nyer. A tusokat jelző gép rendkívül szűk, alig egytized másodpercnyi beállítással lezár, azaz csak az első, a gyorsabb szúrást jelzi a lámpa, ezzel is tovább egyszerűsítve a szakág bíráskodását. Ha mindkét lámpa ég, akkor szinte pontosan egyszerre találtak a vívók, mindkét fél egy-egy pontot (a vívásban tust) kap.

A tőr mindössze annyiban hasonlít a párbajtőrhöz, hogy itt is szúrással lehet találatot elérni. Ugyanakkor jóval szűkebb a találati felület (csak a törzs számít érvényes találati felületnek, a kar-, a fej- és a lábszúrás érvénytelen), és a konvenciók alapján döntenek a bírók.

 A pontos szúrásokat színes lámpa jelzi, a pontatlanokat fehér. A tőrnél a támadó vívó előnyben van a védekezővel szemben. A védekezőnek ki kell védenie a támadást, csak utána adhat érvényes tust. Ha tehát a támadó érvénytelen találatot ad (fehér lámpa), a védő hiába szúr közbe érvényest (színes lámpa), a bíró nem ítél találatot. Több lámpa felvillanása esetén a zsűri dönti el, ki adta a tust.

A kard a leggyorsabb, leglátványosabb fegyvernem. A tőrrel és a párbajtőrrel szemben ugyanis ebben a fegyvernemben nem csupán szúrni, hanem vágni is lehet. Olyannyira, hogy manapság rendkívül ritkának számít a szúrással bevitt találat. Érvényes találati felületnek a derékon felüli test számít, tehát a karok és a fej érvényes, a lábak nem.

A kardvívásban a tőrhöz hasonlóan, a támadó előnyöket élvez a védekezővel szemben, viszont védés után az addig védekező vívó kerül előnybe. Két lámpa felvillanása esetén a zsűri dönti el, melyik vívó akciója éri a tust. Érdekesség, hogy kardban nincs fehér lámpa. Mély vágás (érvénytelen találati felület) esetén nem villan fel fény, olyan, mintha egyáltalán nem talált volna a pontatlanul vágó vívó.