Szilágyi Áron és a férfi kardcsapat az idei Világkupa viadalokon remekel. Legutóbb éppen Moszkvában sikerült a csapatnak aranyérmet nyernie, miután a döntőben legyőzték a házigazdákat. A kardozók ezen a héten egyébként Moszkvában – az orosz válogatottal közösen – edzőtáboroznak.

Áronnal kapcsolatban az emberek többségének egy mosolygós fiatalember képe ugrik be, legyen akár civilben, akár vívóruhában. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 23 esztendős olimpiai bajnok kardvívó, fiatal kora ellenére is talpig úriember.

A Vasas klasszisának nem csak a magánéletben, de a páston is nagyon oda kell figyelnie a viselkedésére, hiszen a páston létezik egy különleges vívó etikett is. Akadnak olyan leírt vagy ki nem mondott szabályok, amelyek kötelező jellegűek, illetve annak számítanak a páston.

Az egyik ilyen az üdvözlés, melynek keretében az asszók előtt az ellenfelek fegyverükkel köszöntik egymást és a mérkőzés vezetőjét. Ez természetesen mindig sisak nélkül történik, azt addig kezükben tartják. A szabályok ugyan nem írják elő, de ilyenkor szinte kötelező a rivális szemébe nézni. Csapatversenyen az üdvözlés kiegészül a csapatok egy-egy csatakiáltásával.

Amíg az asszó előtt az üdvözlés, a mérkőzések után a kézfogás a kötelező. Először az ellenféllel, majd azt követően a bíróval. Érdekesség, hogy a kézfogásnál mindenki a nem vívó kezét használja – hiszen a másikon kesztyű van. Így az ellenkező kezű vívók értelemszerűen ellenkező kézzel fognak kezet, de ebből sosincs harag, bevett szokás ez ebben a sportágban.

A kézfogás természetesen már sisak nélkül történik, de a mérkőzés közben csak a zsűri beleegyezésével szabad levenni a sisakot. A maszkot engedély nélkül levevő vívó sárga lapot, majd pirosat (büntető találat) kap. A szigorú szabályra azért volt szükség, mert – főleg kardban – a vívók (leginkább az olaszok) sokszor sisakjukat ledobva, hevesen reklamálták a zsűrinél az ítéletet.

Amíg a kosztümös filmekben sokszor egy lökdösődéssel, vagy egy jól irányzott pofonnal szerez előnyt az egyik fél, a profi vívóknál tilos a test-test elleni küzdelem.

Amint arról a budapesti világbajnokság hivatalos honlapján is olvasni lehet, a szabályok egyértelműen kimondják, testérintkezésnél azonnal le kell állítani a küzdelmet, testérintkezés után nem lehet érvényes találatot bevinni.

Ha már a filmeknél járunk, számos esetben előfordult, hogy a kiesett fegyvert a lovagias ellenfél visszaadja, a kevésbé lovagias meg egyszerűen ledöfi fegyvertelen riválisát. A vívásban hasonló a helyzet. A fegyver ugyan földre nem eshet, mert testvezetékkel van rögzítve a sportolóhoz, de a kézből kicsúszhat. Ilyenkor – pláne, ha az ellenfél gyorsabban észlel a zsűrinél, ami gyakran megesik – a sportszerűség dönt, mit tesz a vívó: villámgyorsan szúr, vagy előzékenyen megáll. Azaz adja magát a kérdés: Fair Play-díj vagy győzelem?