Szinte az egész világ már a pénteken kezdődő londoni olimpia lázában ég, és nincs ezzel másként Szilágyi Áron sem, aki egyetlen magyar kardvívóként, lép pástra az angol fővárosban. Ugyanakkor a saját versenyére megpróbál úgy tekinteni, mint egy „egyszerű” Világkupa versenyre.
„Nem gondolok úgy Londonra, mint olimpiára. A vívóverseny érdekel, azért megyek, hogy ott megcsináljam azt, amit elterveztem. Pénteken utazom, vasárnap lesznek a kard egyéni küzdelmei, addig csak a vívás érdekel. Utána már foglalkozom minden mással is” – mondta Áron, aki nem titkolta, a saját versenye után szeretne minél több magyar csatározást megnézni élőben.
Saját magával szemben a minimális elvárás a pontszerzés, ami az első hatba kerülést jelenti, de nagyon bízik benne, sikerül éremmel zárnia élete második olimpiáját. Elsősorban magának szeretne bizonyítani, de tudja jól, ha gyengébben szerepel azért, ha kiemelkedően, akkor pedig azért fog vele kiemelten foglalkozni a média. Mint elmondta, a véleményekre nem lehet, de nem is kell felkészülni.
Nem úgy a versenyekre! „Több, rutinosabb kardozó is ellátott jó tanáccsal. Egyik este Ferjancsik Domonkossal vacsoráztam és ő is azt mondta úgy álljak hozzá, hogy ez is csak egy verseny, nem kell azzal foglalkozni, hogy ez az olimpia” – mondta a 22 esztendős klasszis.
Áron elmondta, nagyon örült neki, hogy az utolsó időben csapattársai lementek edzőpartnernek, így tudott asszókat is vívni. „Szinte valamennyi csapattársam bíztatott, Decsi Tamástól kezdve Lontay Balázson keresztül Gál Csabáig vagy Nemcsik Zsoltig” – mondta Áron.
Úgy érzi, minden munkát elvégzett, amit edzőjével eltervezett, és már csak a finomításokon van a hangsúly. „Azzal mindketten tisztában voltunk, hogy nem az utolsó héten fogok megtanulni vívni, így értelemszerűen nem a fejvágást gyakoroltuk, hanem, hogy egyes mozdulatokat reflexből megtudjam csinálni”.
Az olimpiát megelőző utolsó napokban már olyan apróságokra is figyel, hogy mennyit alszik, mit eszik, hogy a vasárnapi versenyen tényleg csúcsformában legyen. Az indulásig már csak protokolláris formaságok vannak hátra. Ilyen volt a hazai szövetség búcsúebédje, melyen Csampa Zsolt a szövetség nemrég megválasztott elnöke ismertette reményeit, elvárásait.
Áron összességében úgy érzi tisztességesen felkészült, de mint korábban többször is elmondta, a vívóversenyeken minden apróság számít. Így a fizikai felkészültség mellett legalább annyit számít, hogy fejben menyire tud ott lenni, hogy aludt, milyen napot fog ki. Reméljük olyat, amit a legjobb magyar vívóként „megérdemel”.
