A vasárnapi, moszkvai kardvívó Világkupa-fordulón az utolsó, még ötkarikás részvételt érő hely megszerzése volt a tét a magyar csapat számára. A Szilágyi Áron, Lontay Balázs, Gáll Csaba, Iliász Nikolász összeállítású együttes a 16 között 45-38-ra kikapott a franciáktól, így már csak halvány esélye maradt a kvóta kiharcolására. Ehhez az kellett, hogy a kilencedik helyen végezzenek, a franciák pedig előttük, a nyolcadikon.

Csakhogy eközben a kínaiak - nagy meglepetésre - sorra győzték le ellenfeleiket, és a moszkvai versenyt megnyerve, mindkét riválisukat megelőzték, így ők lehetnek ott Londonban.  Mostanáig nem fordult elő, hogy magyar kardválogatott nélkül rendezzenek olimpiai vívóversenyt, amikor volt magyar küldöttség a játékokon. Ráadásul a piros-fehér-zöld színek képviselői tíz alkalommal aranyéremmel tértek haza.

Londonban a férfi kardozók versenyében - Szilágyi Áron révén - egyetlen magyar induló lesz. Szilágyi még mindig csak 22 éves, de már 2007-ben tagja volt a világbajnoki címet nyert csapatnak. Az együttes nagy részét most is azok adták, most mégis csak a 11. helyen végeztek a Világkupán és az olimpiai szereplés is elúszott.

„Sok mindennek volt köszönhető az öt évvel ezelőtti sikerünk. Fiatal voltam, nem ismertek, sok minden a mi malmunkra hajtotta a vizet. Az igazából egy meglepetés eredmény volt, hiszen akkor a magyar csapat csak a 7. volt a világranglistán” – emlékezett az öt évvel korábbi világszenzációra Áron.

A 2008-as olimpia aztán nem sikerült túl fényesre, de 2009-re meg tudtak újulni, Iliász Nikolász személyében vérfrissítés is volt a csapatban, így három éve még Világkupát nyert a magyar együttes.

„Az olimpia utáni év mindig könnyebb, mint a kvalifikációs időszak, ekkor nem figyelnek oda annyira a nagy csapatok, ez amolyan pihenőidőszak számukra. A magyar csapat az elmúlt években sem volt a csúcson, csak volt egy kiugró eredménye és egy jó éve az olimpia után” – mondta őszintén Áron az elmúlt öt év két legjelentősebb csapatsikeréről.

Úgy véli ahhoz, hogy ezt meg tudják tartani, egy nagyon jól felépített rendszerben kellett volna dolgozniuk. Azonban az elmúlt években az olimpia után új keretedző jött a válogatotthoz, tavaly szövetségi kapitányt cseréltek és ezek az állandó változások nem tettek jót a csapatnak. 

Szilágyi elmondta, a szövetségben keresgetik az alkalmas vezetőséget az aktuális kapitányok pedig az aktuális embereket a csapatba. Ennek következtében az elmúlt években el is veszettük az egységet, szervezettséget. „Már a kvalifikációs időszak elején rosszul álltunk. Nem az utolsó világkupáról van szó, nem ott úszott el az olimpia” – mondta az elmúlt évek kiemelkedően legsikeresebb kardozója. 

Szintén jelentős hátránynak érzi, hogy a magyar vívósportban gyenge a kommunikáció a sportolók és a vezetők között. Úgy látja ez egy kialakult helyzet nehéz változtatni rajta. „Nem a versenyzőnek kell irányítani, mert szüksége van egy vezetőre, hiszen ők szerveznek meg mindent, így természetes, hogy ők a döntéshozók. De a versenyzők jobban belelátnak a sportág jelenlegi helyzetébe, ezért igényelnék, hogy néha megkérdezzék a véleményüket”. 

A hétvégi versenyre kitérve elmondta, furcsa volt látni a kínaiak menetelését, hiszen az eddigi világkupa viadalokon egyszer se jutottak még a legjobb nyolc közé sem, most a számukra legfontosabbat pedig megnyerték.

„Lényegtelen, hogy a kínai csapat milyen módszerekkel jutott ki. Ők ott lesznek, mi nem. Bármit is mondunk róluk felfokozott állapotban, az csak saját magunk felelősségének áthárítása” – mondta Áron kendőzetlenül. 

Az ilyen nagy bukások után mindenki legtöbbször a személyi változtatásokról beszél, de úgy véli, nem Kovács Tamás maradása vagy leváltása jelenti jelenleg a legnagyobb gondot. A csapatösszeállítás marginális kérdés ahhoz képest, hogy miért nem történt eddig szerkezeti átalakulás, hiszen mindenki látja a hibákat, de évek óta nem történik jelentős változás.